Marcy szemszöge

Várok a félhomályos, hideg hintóban, a csend csak nyúlik, miközben ostoba szívem egyenletes ritmust kalapál a bordáimnak. Torin sosem tér vissza. Lenyelve a torkomban rekedt keserű gombócot, megragadom az ajtó bonyolult fakeretét, és segítség nélkül, sután kibotladozom a macskakövekre. A lábam belegabalyodik a nehéz selyemszoknyám végtelen rétegeibe. Előrezuhanok, épphogy csak viss