Harmadik személyű nézőpont

– Gyönyörű vagy, Anya – mondta Garrick mosolyogva, amint az édesanyja kilépett a szobájából. Sylvia rámosolygott a fiára. Még mindig szürreálisnak tűnt, hogy láthatja a fiát, és hallhatja a hangját. Volt idő, amikor feladta a reményt, hogy valaha is szabad lesz, vagy viszontláthatja a fia arcát.

– Köszönöm, fiam – válaszolta meleg mosollyal.

Garrick megfogta a kezét, és