Declan és Weston lóra ültek, és elindultak megkeresni Valerie-t és Dominicot. Mire rájuk találtak, ők ketten már befejeztek két kört.

Valerie Westonra és Declanre pillantott, és így köszönt: – Jó napot, Meyer úr! Jó napot, Webb úr! Régen találkoztunk!

Declan bólintott. – Valóban.

– Ezer éve nem láttalak, Valerie! Még szebb vagy, mint valaha!

Amint Weston befejezte a mondandóját, hidegrázás futott