~DONOVAN SZEMSZÖGE~

El kellene mennem. Tudtam, hogy el kellene. De nem tettem. Csak álltam ott font karokkal, és az ajtaja faerezetét bámultam, miközben Rita valami ágyneműkről és a holnapi beosztásról suttogott, amiből egy szót sem fogtam fel.

Bólintottam. Vagy talán mégsem. Nem voltam benne biztos. Mert csakis rá tudtam gondolni.

Valerie-re.

Nem kellene itt lennem. Nem kellene, hogy érdekeljen.