~VALERIE~

Elhúzódtam Donovantől, szégyenkezve az összeomlásom miatt. – Sajnálom – suttogtam, és a kézfejemmel megtöröltem az arcom.

Nem vitt rá a lélek, hogy a szemébe nézzek. Mit is gondoltam, hogy így szétesek előtte?

Donovan ott állt, és legalább olyan zavartnak tűnt, mint amilyennek én éreztem magam. Beletúrt a hajába… egy mozdulat, amiről már tudtam, hogy olyankor csinálja, amikor bizonytalan