~VALERIE~

A reggeli levegő hűvösen érte a bőrömet, ahogy a rózsabokrok között térdeltem; a harmat még mindig apró gyémántokként tapadt a szirmokra.

Alig múlt napkelte, és a kert olyan békés volt, amitől a szívem is könnyebbnek érezte magát.

Ez volt a kedvenc napszakom… amikor a világ csendes volt, és egy pillanatra úgy tehettem, mintha minden egyszerű lenne.

Hajnali négy óta ébren voltam; képtelen