~DONOVAN SZEMSZÖGE~

Összezavarodva ébredtem, a testem elnehezült a kimerültségtől és a láz utóhatásaitól. A délutáni napfény beáradt a hálószobám ablakain, hosszú árnyékokat vetve a padlóra.

Az éjjeliszekrényen lévő órára pillantva hitetlenkedve pislogtam… dél volt. Nem is emlékeztem, mikor aludtam utoljára napkelte utánig, nemhogy délutánig.

Lassan felültem, a kezemmel beletúrtam a kócos hajamba,