~DONOVAN SZEMSZÖGE~

Átnyomtam magam az előcsarnok üvegajtaján, lépteim visszhangzottak a márványpadlón.

Oscar, a kocsirendező a maga végtelen mosolyával állt ott és várt – azzal a fajta mosollyal, ami soha nem ingott meg, függetlenül attól, milyen későn érkeztem, vagy mennyire voltam sötét hangulatban.

"A kulcsai, uram," mondta, és azzal a vidám viselkedéssel nyújtotta át őket, amihez az évek so