~ VALERIE SZEMSZÖGE ~

A szívmonitor egyenletes csipogása volt az egyetlen hang a szobában.

Mozdulatlanul feküdtem, a testem nehéz volt, a mellkasom szorított. Valahányszor félálomba merültem, mindig ugyanúgy ébredtem... a kezem a hasamon, tapogatózva, reménykedve. Minden alkalommal semmit sem éreztem. Csak ürességet.

A babám nincs többé.

Arcomat a párnába fúrtam, elrejtőzve a fenti éles fény elől.