Miután Chloe befejezte a beszédet, nem bírta tovább, és a karjába temetett arccal sírva fakadt. Hazel gyorsan lemászott a székből, átölelte a lábát, és így kérlelte:

"Ne sírj, Chloe."

Hazel felnézett, tiszta szemei szintén könnybe lábadtak.

Chloe nem nézett fel. Zokogva mondta: "Én... én nem akarok sírni, de a nagypapám a legeslegjobb hozzám. Nem akarom, hogy szomorú legyen..."

Arra gondolt: 'Nagy