Bár Winston szerénynek tűnt, régi barátja, aki jól ismerte, nem bírta megállni, hogy hitetlenkedve ne forgassa a szemét. Winston vigyora olyan széles volt, hogy szinte kettéhasította az arcát, mégis alázatot színlelt.

A folyamatosan áradó bókok hallatán arról, milyen fiatalosan néz ki, a barátja csak elképzelni tudta a benne dagadó büszkeséget.

Régi barátja arra gondolt: *A fenébe is, megegyeztünk