„Szóval az enyémen basztok? Kérdezés nélkül? Vele?” Mutattam Codyra, aki ekkorra már félig felöltözött, bocsánatkéréseket motyogott, és az ajtó felé araszolt.

„Bocs, haver, mennem kell…” Kirohant, az ajtó pedig rákattant.

Van forgatta a szemét, és visszahuppant az ágyamra, mintha mi sem történt volna. „Helyes, nem? És jól fel van szerelve. Ki kellene próbálnod valamikor. Kicsit lazítana ezen a szű