Kaelia

Törökülésben ültem a matrac közepén. A sötétség elnyelte a szobám ritkás széleit, sűrű volt és fojtogató. A gerincemet egyenesen tartottam, nem hagytam, hogy a tartásom megereszkedjen. A szemeim csukva maradtak. Semmi másra nem fókuszáltam, csak a légzésem pontos ritmusára.

Be. Tart. Ki.

A sorozat precizitást követelt. Sekély, kimért, szándékos. Ezt az ősi légzéstechnikát évszázadokkal ezel