Kaelia

– Hapci!

Olyan hatalmasat tüsszentettem, hogy az egész testem megrándult. Az orrom bizsergett, ezért gyorsan befogtam, és szipogtam egyet.

– Úrnőm, jól van? – kérdezte mellettem Linnea, a tőle megszokott, aggodalommal teli lágy hangon.

Bólintottam, és megdörzsöltem az orromat. – Igen, talán valaki épp rám gondol – motyogtam derűsen.

Linnea erre elmosolyodott, és meghúzta a ruhamujjamat. – Ú