Kaelia

Ha a pillantások ölni tudnának, már régen hat láb mélyen lennék.

Ahogy mindannyian rám meredtek, mintha mi sem vágynának jobban, mint látni, ahogy darabokra tépnek. A vének arca annyira vörös volt, hogy úgy néztek ki, mint a túlérett paradicsomok, amik csak arra várnak, hogy kipukkadjanak. És ahelyett, hogy megijedtem volna, vagy bűntudatot éreztem volna, mint a régi Kaelia tette volna, en