Kaelia

„Jó napot, Alfa. Jó napot, Luna.” Meghajtottam a fejem az Alfa előtt.

Magnus Alfa ajkai halvány mosolyra húzódtak. „Emelkedj fel, Kaelia.”

Felemeltem a fejem, érezve magamon a számtalan szempár súlyát, amelyek mind megpróbáltak megfélemlíteni.

A múltban megremegtem volna a pillantásuk alatt, összezsugorodtam volna, és elnézést kértem volna még a létezésemért is. Mindig azt mondták, hogy nin