Kaelia

A szemem csukva volt, ahogy hátradőltem a fa széken, és hagytam, hogy a fejem lazán a mögöttem lévő falnak támaszkodjon. A szoba nem volt csendes, de én úgy kezeltem, mintha az lenne. Éreztem több ember jelenlétét, akik a térben állomásoztak, a figyelmük finoman rám szegeződött, mintha valami kiszámíthatatlan fenevad lennék, aki bármelyik másodpercben támadhat. Mindannyiukat figyelmen kívü