Avery

A megértés szikrája villant meg a szemében, és lassan megrázta a fejét. – Érzem az érzéseidet a kötelék maradékán keresztül, Avery. Amikor megérinted a hasadat, amikor az ott növekvő életre gondolsz, nem tölt el sem undor, sem félelem. Te... gyengéd vagy. Védelmező. – Elhallgatott, és valami sebezhetőség futott át az arcán. – És különben is... ez a mi kölykünk. Akarom őt. Legyen fiú vagy lán