Avery

Az ebédlő a szokásos déli káosztól zsongott – tálcák csörömpöltek, hangok fedték át egymást egy folyamatos hangzavarban –, de Maya elvonszolt a legcsendesebb sarokba, amit csak talált: egy kis asztalhoz, ami két kőoszlop közé ékelődött, és ahol az akusztika elnyelte a zaj nagy részét. Becsusszant a velem szemben lévő székre, az arckifejezése pedig gyorsan váltakozott az aggodalom, a düh és a