Cassian

Reggel óta olyannyira dühös voltam, hogy valósággal képtelen voltam megnyugodni. Gyűlöltem minden egyes pillanatot, ami arra a nőre emlékeztetett, akit anyámnak neveztem. Megvetettem a múltamnak már puszta az emlékét is, de Siena előcsalogatta mindezt; és ez pont olyan volt, mintha durva sót forgattak volna a régi sebeimben.

Három órával azután hagytam el a házat, hogy ő és Ellis elmentek,