Varek végre kifújta a levegőt, mellkasa úgy emelkedett és süllyedt, mintha épp most bukkant volna fel a víz alól a fulladás határán.

Ez nem holmi olcsó illúzió volt.

Sokkal rosszabb annál. Az itteni törvény fogta mindazt, amit tudott róla, és valami baljóssá formálta.

Valami olyasmivé, ami belevájta a karmait az elméjébe, és addig facsarta az érzelmeit, míg el nem pattant benne a húr.

– Máris vége