**Elysia**

Éreztem, hogy megáll a szívem.

Nem tudtam elhinni.

Féltem akár csak lehunyni is a szemem egy pislogás erejéig, hátha ez csak valami illúzió.

Meghaltam, és újra egymásra találtunk?

Remegő kézzel nyúltam felé, és megérintettem az arcát. Belesimult az érintésembe, a számon egy zokogás szökött ki, a szemem pedig könnybe lábadt.

– Valerio… – zokogtam suttogva.

– Itt vagyok, kicsim. – Megcsók