Serena szemszöge:

Visszatértem a mindennapi életemhez; a felelősségeim és a kötelességeim úgy jöttek vissza, mintha csak bicikliznék. A testem lassan megnyugodott, egyre többet mosolyogtam, és többet beszélgettem.

Mégis, a történtek hegei megmaradtak, és még mindig a hátam mögé tekingetek. Még mindig fenntartásokkal kezelem a körülöttem lévő embereket. Nem adtam ki mindent magamból, és figyeltem,