Valeria szemszöge

Gideonnal még egy ideig a sziklán időztünk, fürdőzve a pillanat békéjében, amiről nem is tudtam, hogy létezhet köztünk. Váratlanul kedves volt, olyan gyengéd, ahogy el sem tudtam volna képzelni, és biztosított arról, hogy a múlt fájdalma el fog halványulni, és valami jó és tartós lép a helyébe. Bár óvatos voltam, a szívem túlságosan is gyanakvó volt ahhoz, hogy teljesen elhiggye,