Valeria szemszöge

„Köszönöm” – suttogtam, ahogy belesüppedtem az anyósülésbe, és különös melegség áradt szét bennem. Ahogy az autó elindult, figyeltem, hogyan halványul el a távolban Ironhold, úgy illanva el, mint egy rossz emlék. A szívemet csendes, óvatos öröm töltötte el. Sosem gondoltam volna, hogy élve hagyom el azt a helyet, nem azután, ami történt. Lehunytam a szemem, és némán köszönetet mo