Külső szemlélő szemszöge

Vivienne felnevetett, és hanyag lazasággal hátradőlt a székében.

Könyökét a karfán pihentette, tekintete kacérnak tűnt, mégis gúnyt leplezett.

Csúfolódva jegyezte meg: „Hasonlítotok egymásra, de az érintésed merőben más.”

Egykor megérintette Evander Alfa arcát, és egy pofon volt a jutalma, meg a férfi dühödt kiáltása: „Tűnj el!”

A férfi gőgje egyszerre volt észveszejtő és