Hazel

– Haaa...

Fáradtan felsóhajtok, és végighúzom a tenyerem az arcomon. Egy makacs hajtincs lóg a szemembe, de különösebb törődés nélkül elfújom, tekintetemet a mennyezetre szegezve. Ezúttal nem számolom a csempéket – pedig általában szoktam –, mert ma máshol járnak a gondolataim.

Ami persze az alapértelmezett hangulatom, amióta rájöttem, hogy lefeküdtem a főnökömmel, de a mai nap más.

Mert már