~Dorian~

A szemüvegem már nincs rajtam, ott hagytam a mosdókagylón.

A fekete ingem rám tapad, az ujja a könyökömig felhajtva. A szürke nadrágom még mindig rajtam van, szorosan és kegyetlenül, semmit sem rejtve a farkam brutális körvonalából. Lüktetve feszül a szövetnek.

A víz folyik, forrón, megtöltve a kádat. Az ökleim megfeszülnek a combom mellett.

A lélegzetem megakad, ahogy belép, majdnem telj