~Dorian~

Bassza meg. Bassza meg. Bassza meg.

Érzem, ahogy a szívem ezer éles szilánkra törik, miközben az ajtónak dőlve ülök, amelyet az imént csukott be, a hátam erősen a fának feszül. Sikítani akarok, de csak kongó csend jön ki belőlem. Remélem, valahogy hallja a belső káoszt, az okot, amiért nem választhatom őt.

Érte hagynám, hogy a cég porig égjen… de milyen áron?

A szavai úgy visszhangoznak a