<<Katerina>>

A váróteremben ülök, keresztbe tett lábbal, és lustán görgetem a telefonomat. A légkondicionáló zúgása tölti meg a csendet, és hetek óta először azon kapom magam, hogy mosolygok – ténylegesen mosolygok.

Milyen furcsa, vigaszt találni a gyötrelemben.

Dorian gyötrésében.

Az ő gyötrésében.

Halkan dúdolok, úgy teszek, mintha a híreket olvasnám, de valójában Hazel ma délutáni arcának emlék