~Dorian~

Kilépek a szabadba, hagyom, hogy az éjszakai levegő végigsöpörjön rajtam, és végre kifújom a levegőt.

Néhány perccel ezelőtt majdnem lelöktem Katerinát az ölemből, amikor volt képe odaülni, és úgy mosolyogni, mintha minden porcikámat birtokolná. Még mindig nem hiszem el, milyen közel voltam ahhoz, hogy elveszítsem az önuralmamat – és mindent leleplezzek.

Előveszem a telefonomat, a kezem a