Hazel

Az első dolog, amit érzek, az a szellő.

Lágy, sós és hűvös a bőrömön, majd a tenger hangja – lassú, türelmes hullámok mossák a partot, mintha a világon már semminek sem lenne sietős a dolga.

Amikor kinyitom a szemem, a fény mindent aranyba és halvány rózsaszínbe von. A nap még csak most kezd felkelni, alacsonyan jár és lágyan süt, még nem éget. Úgy festi meg a vizet, akár az olvasztott üvege