Sietve alakultam vissza emberi formámba, a csontjaim és izmaim rutinos hatékonysággal rendeződtek el újra. Abban a pillanatban, ahogy mozogni tudtam, térdre vetettem magam Maeve mellett, és a mellkasomhoz húztam a remegő testét. Könnyei eláztatták a bőrömet, ahogy az arcát a nyakhajlatomba fúrta; minden egyes zokogása olyan volt, mint egy kés a bordáim között. Még sosem láttam őt ilyennek; sem ami