CAMILLA

Nem emlékeztem rá, hogy megnyitottam volna a csapot. Nem emlékeztem rá, hogy levettem volna a ruháimat, vagy beleléptem volna a kádba.

Csak a vörös színre emlékeztem.

Vörösre a lépcsőn.

Vörösre a karomon.

Vörösre, ami befestette a márványt, amikor a feje a padlónak csapódott.

Biztosan követett ide is, mert a fürdővíz is ugyanolyan árnyalatú volt.

Nem tudtam megmondani, hol ért véget Bianca