{Harper szemszöge}

A gyötrelmes feszültség úgy mar a mellkasomba, míg úgy nem érzem, hogy megfulladok. A fagyos éjszakai levegő a bőrömbe harap, de alig érzékelem a hideget. A raktárból áradó síri csend a vállamra nehezedik. Nem tudok tovább várni idekint. Az elmém a legrosszabb forgatókönyveken pörög, komor képeket festve arról, hogy mi heverhet odabent a betonpadlón.

Áthelyezem a súlyom, beleváj