Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Gideon ráncolt homlokkal bámulta a fán ülő kislányt.

Vivienne a fán ült, duci lábait lóbálta, és így szólt: „A folyó vize éjszaka jéghideg. Kellemetlen érzés.” Bár fiatalnak tűnt, és a hangja gyerekes volt, a szavai a korát messze meghaladó határozottságot hordoztak.

„Menj innen!” A tízéves Gideon arcán egy csipetnyi düh suhant át. Abban az időben a szíve már rég halott volt.

Bár még csak tízéves