Bár Celia talán megérdemelte a halált, az Ashbourne-vérvonalat hordozta magában, így Clarissának nem volt más választása, mint közbelépni.

A szolgálók előrerohantak, és lefeszítették róla Gilest. Celia, aki épphogy megmenekült a haláltól, a torkához kapott és hevesen köhögött; könnyek patakoztak az arcán, miközben a levegőért küzdött.

A teremben káosz uralkodott, Rosalind azonban nyugodtan ült a z