Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Darius kihívására Rosalind halványan elmosolyodott, és így szólt: „Bocsásson meg, fenség. Vidéken nevelkedtem, hozzászoktam a szabad és kötetlen élethez. Félek, nehezen viselném a kalitkát. Őszintén köszönöm a jóindulatát.”
Méltóságteljesen állta a sarat, nem hátrált meg, de nem is ment túl messzire.
Darius összeráncolta a homlokát. „Senki sem szegülhet szembe a parancsommal, még te sem. Gondold m