Helena sosem tartotta magát olyan embernek, aki képes volna efféle bátorságra. Élete felében észrevétlen falvirágként élt, ám az, amit ma tett, némi büszkeséggel töltötte el önmaga iránt.

Felidézte magában: „Annak idején bálványoztam Benedictet. Olyan volt számomra, mint a hold az égen: távoli és elérhetetlen.

Egy kereskedő leányaként áldásnak éreztem, hogy hozzámehettem feleségül.

De miután össze