„Nos, nem kéri?” – mormolta Cassian mély hangon. Rosalind felocsúdott, sietve elvette, és megrázta a fejét. „Dehogynem, köszönöm.”

A zsebkendőt szorongatva Rosalindban furcsa vonakodás ébredt: képtelen volt rávenni magát, hogy Cassian ily bensőséges személyes holmijával törölje le az izzadságot az arcáról.

Észrevéve Rosalind zavart tekintetét, Cassian halványan elmosolyodott, köpenyéből előhúzott