Tristan mély, fürkésző pillantást vetett rám. "Megtalálta, amit keresett?"

Nem igazán tudtam szavakba önteni a bennem kavargó érzelmek keverékét – részben megkönnyebbülés, részben szomorúság, de leginkább a keserű, szinte abszurd irónia érzése.

Megráztam a fejem, majd bólintottam. "Köszönöm. Ma este meghívom egy nagy vacsorára. Már foglaltam asztalt a forgóétteremben."

Tristan felvonta a szemöldök