– Nézd, milyen szánalmas vagy. Jobban tennéd, ha az utcán kéregetnél. – Vivian karba fonta a kezét, szeme pedig mérges kígyóként szegeződött a sarokban kuporgó, reszkető Rubyra.

Ruby összeszorította az állkapcsát, és lehajtott fejjel, makacs csendbe burkolózott. Olyan erősen markolta a ruhája szegélyét, hogy az ujjbegyei elfehéredtek.

– Hagyd abba az áldozat szerepét! – gúnyolódott Vivian. Hirtele