**A kunyhóban csend honolt.**

**Tompa reggeli fény szűrődött be a keskeny ablaküvegeken, lágy, ferde sugarakkal súrolva a fapadlót. Declan az ablak közelében állt, kávésbögrével a kezében, a gőz felfelé gomolygott, majd eltűnt a csendben. A szeme azonban a kinti fákra szegeződött – sötét örökzöldekre, melyek a horizontot zsúfolásig megtöltötték, mozdulatlanul, érzéketlenül. Nem úgy, mint ő.**

**A