Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
**Egy szűk folyosón vezették le őket, a falak mintha minden lépéssel közelebb húzódtak volna egymáshoz – szorosan, sötéten, némán.**
**Mezítelen talpuk a hűvös kövön kopogott. Előttük egy tornyosuló kétszárnyú ajtó magasodott a folyosó végén – fekete volt, arannyal szegélyezve, és halványan lüktetett, mint egy tompa szívdobogás.**
**Declan már azelőtt érezte a rezgést, hogy meghallotta volna.**
**