**VAUGHN**

A káosz fojtogató volt, és a súlya satu módjára nehezedett rám. Alig hallottam a saját gondolataimat a pánik morajlásától; a füst még mindig sűrűn gomolygott a levegőben, keveredve a sikolyokkal és az egymásnak csapódó testek zajával. Rome és én szinkronban mozogtunk, és védekeztünk a vadászok támadása ellen, akik farkasok módjára lepték el a termet.

De mi volt a legfurcsább? Egyik alfa