Nézőpont: Kaelia

Továbbra is megdermedve ültem a súlyos tekintete alatt, a tüdőm elfelejtette, hogyan kell levegőt venni. A fojtogató csendben minden egyes múló másodperc egyre közelebb hozta a halál fenyegetését a bőrömhöz. Túlságosan is lefoglalt a heves vitánk ahhoz, hogy a saját túlélésem miatt aggódjak, de most, az átható aranyszínű tekintetének gravitációs vonzásában csapdába esve, a valóság