Kaelia

Kétségbeesetten küzdöttem a szorításában, és egy ponton elengedett.

– Te… te miért vagy itt? – kérdeztem rekedt hangon, miközben próbáltam elhúzódni tőle.

A férfi felkuncogott, miközben leguggolt a padlóra. – Emlékszel rám?

– kérdezte, én pedig még néhány centit hátráltam.

– Ó, ugyan már, kicsilány, nem kell félned tőlem. – Szólalt meg, miközben lassan elkezdte levenni a kesztyűjét.

Rettegv