Kaelia

Tekintetem idegesen pásztázta a környéket, válaszra várva, de csend honolt.

Csak képzeltem volna az egészet? Biztosan nem.

Így hát újra próbálkoztam.

– Én… én csak meg akartam köszönni a segítséget. Köszönöm, hogy megmentettél – mondtam, majd egy lágy hang érkezett válaszul.

– Senkinek se tégy említést rólam!

Úgy tűnt, mintha hátulról ütötte volna meg a fülemet. Olyan gyorsan pördültem meg,