Kaelia

Csillagok robbantak a szemem előtt, ahogy a mutatóujja behatolt a bemenetemen, amitől a szívem úgy vert, mint egy csapdába esett pillangó.

Ujja lassan, kényelmesen fedezte fel a bensőmet, miközben úgy kapaszkodtam belé, mintha egy szikláról zuhannék le. Az irodájában voltunk.

És hozzászokott a késő éjszakai munkához. Ide senki sem jönne be kopogtatás nélkül.

Legalábbis reméltem.

Botrányos v