Nézőpont: Madeline.

A falióra ritmikus ketyegése visszhangzott, felerősítve a súlyos, fojtogató csendet Kaelen nappalijában. Brant az ablakkeretnek támaszkodott, és ismét egy hosszú, lassú slukkot szívott a cigarettájából. A füst a mennyezet felé gomolygott, magával hozva a dohány éles illatát, amely a földön tartott. A világképem az imént hullott ezer apró, éles szilánkra, de tudnom kellett, hol